A trilógia lezáró kötete szerintem tökéletes befejezése a sorozatnak. A második kötetben kapott egy év nyugalom a harmadik kötetben véget ér, és megkezdődik a végső háború, amelynek célja az egyensúly megteremtése a fény és a sötétség között.
A trilógia második része talán még az elsőnél is jobban tetszett. Annyi minden történt benne, hogy csak úgy sodort magával a történet, alig bírtam esténként letenni, hogy most már aludni kéne.
A Smaragdfény egy jó befejezése a Gyémántfiú trilógiának, mert izgalmas és még egy utolsó alkalommal benézhetünk a szereplők életébe.
Legjobb barátnőmtől kaptam kölcsön ezt a könyvet, legalább annyira tetszett, mint a Gyémántfiú, ha nem jobban. Nehéz megmondani melyik volt a jobb, hiszen mind a kettő magával ragadott, miközben olvastam, és alig bírtam letenni őket.
A Fényemberek történet a történetben, hiszen a Gyémántfiúban ezt…
Ezt a könyvet is egy barátnőm ajánlotta, de egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. Sőt.. Ismét a sztárság árnyoldalait, és persze a szerelem örömeit ismerhetjük meg, de olyan izgalmas történéseken keresztül, hogy egyszerűen nem tudtam letenni, volt, hogy 150 oldalt elolvastam egy ültő…